Szerelőink udvariasak, humorosak, igényesek és kiváló szakmai tapasztalattal rendelkező profi szolgáltatást nyújtó szakemberek.

Fontos számunkra a hibátlan kivitelezés, ezért minden esetben szem előtt tartjuk az Önök biztonságát és a berendezések szekszerű beállítását!

Miért hasznos a nyomáspróba végrehajtása

Az üzembe helyezés kiemelten fontos részét képezik a nyomáspróbák, amelyeket a vonatkozó MSz EN 378 sz. „Hűtőrendszerek és hőszivattyúk. Biztonsági követelmények.” c. szabvány 2. kötete tartalmazza, teljes részletességgel.
A szilárdsági nyomáspróba annak az igazolására szolgál, hogy az a nyomás, amely a hűtőközeg betöltés után, valamennyi üzemi és környezeti körülményt figyelembevéve a hűtőberendezésben maximálisan kialakulhat, nem okoz mechanikai károsodást, deformálódást, hasadást stb, a hűtőberendezés szerkezeti elemeiben.

A gáztömörség vizsgálata

Kisteljesítményű hűtőberendezések nyomáspróbájakor a jól hozzáférhető csatlakozási helyeinél és nagyobb berendezések leválasztott részeinek vizsgálata esetén a kereskedelemben kapható habképző folyadékkal, vagy közönséges szappanoldattal lehet a tömörtelenséget kimutatni.
Amennyiben a berendezés tartja a nyomást és buborékosodás nem mutatkozik, akkor a vizsgálat igazolta a berendezés ezen ellenőrzés érzékenységével kimutatható gáztömörségét

Az idegengáz eltávolítás, vákuumolás

A kompresszoros hűtőberendezések működéséhez a rendszernek kizárólag hűtőközegre és kenőolajra van szüksége, más gáznemű vagy cseppfolyósítható közeg és egyéb idegen anyag jelenléte felesleges, sőt káros.
Idegengáz eltávolítás, vákuumolás művelete az üzembe helyezést, ill. a hűtőközeg betöltését megelőző munkafázis, amikor a hűtőrendszerből a számára idegen valamennyi gőz- és gázféleséget lehetőleg minél tökéletesebben eltávolítják.
A vákuumolásnak kettős célja van, az egyik a nem kívánatos idegen gázok eltávolítása. A levegővel bejutott oxigén például a kenőolaj oxidációját és gyantásodását segíti elő. Ezenkívül felgyorsítja a halogénezett hűtőközegek bomlását is, különösen vízgőz jelenlétében, magasabb hőmérséklet hatása alatt. A szén-dioxid (CO2) és a szén-monoxid (CO) jelenléte olaj-hűtőközeg reakcióra utal.
A másik, kiemelt fontosságú célja a vákuumolásnak a rendszerbe került víz vagy vízgőz eltávolítása, a rendszer kiszárítása. A víz a halogénezett hűtőközegekkel kémiai reakcióba lép. E kölcsönhatás eredményeként sósav és hidrogénfluorid keletkezik. Mindkettő támadja a betétmotorok villamos szigetelését, és ennek végső következménye a motor leégése.
A vákuumszivattyú segítségével tehát, a rendszert ki kell szárítani a beüzemelés előtt!

Próbaüzem

A próbaüzem arra szolgál, hogy a hűtőberendezést a rendeltetésszerű terheléssel üzemeltetve is kipróbáljuk. A próbaüzemmel azt kell bebizonyítani, hogy a rendszer alkalmas lesz a tartós, biztonságos működésre, és megfelel a vele szemben támasztott hűtéstechnikai követelményeknek.